A boldogs�g genetikai hajlam?

 

Boldog leszek, ha...

Edward Diener amerikai pszichol�gus, aki dr. Happiness n�ven v�lt ismertt�, azt vizsg�lta, hogy mi a k�z�s a boldog emberek k�z�tt. Sorra vett k�l�nf�le t�nyez�ket, majd megvizsg�lta, hogy vajon melyikkel lehet a legink�bb n�velni a boldogs�g�rzet�nket. Lehet, hogy meg fogsz lep�dni, de az al�bbi h�rom t�nyez� nem volt a toplist�n.

Sz�ps�g. A j� k�z�rzethez ugyan hozz�j�rulhat az el�ny�s k�ls�, �s az is vitathatatlan, hogy az �letben egy sor el�nnyel j�r, de boldogs�got nem ad. Az ugyanis, hogy az �let �ltal felk�n�lt lehet�s�gekkel hogy tudsz �lni, m�r nem a sz�ps�gen m�lik.

Gazdags�g. A boldogs�ghoz Diener szerint p�nz is kell, de k�s�rletei azt mutatt�k, hogy ha el�rj�k az alapig�nyeink kiel�g�t�s�t, akkor a t�bbletbev�teleink m�r nemigen j�rulnak hozz� ahhoz, hogy jobban �rezz�k magunkat, vagy el�gedettebbek legy�nk.

Iskolai v�gzetts�g. Ha azt nem is mondhatjuk ki, hogy k�sz�n� viszonyban sem �llnak egym�ssal, bizony�tott t�ny, hogy sem a magasabb iskolai v�gzetts�g, sem az IQ nem j�tszik jelent�s szerepet a t�m�ban. Tal�n mert egy kiv�l�an kit�lt�tt intelligenciateszt nem garancia a sikeres t�rsas kapcsolatokra.

Szoci�lis intelligencia

Diener 25 �ves vizsg�l�d�s ut�n v�g�l arra az eredm�nyre jutott, hogy a boldogs�g „csal�di v�llalkoz�s”. Kutat�sai azt bizony�tj�k, hogy a boldog emberek legkiemelked�bb jellemvon�sa, hogy er�s bar�ti �s csal�di k�tel�kben �lnek, �s sok id�t t�ltenek szeretteikkel. A t�rs-otthon- bar�tok triumvir�tus lett a befut�. A boldogs�gunk �rdek�ben a legfontosabb teh�t a bens�s�ges kapcsolatok ki�p�t�s�n �s a szoci�lis k�pess�geink fejleszt�s�n dolgoznunk. Az �nmegval�s�t�s ter�n el�rt sikerek is l�tv�nyos eredm�nyeket hozhatnak. Amikor �rtelmet lelsz abban, amit csin�lsz, amikor azzal foglalkozhatsz, ami a legbels� v�gyad, akkor kiteljesedhet az �leted. Akiknek a hobbijuk a munk�juk, azok bizony�tottan sokkal boldogabbak a t�bbiekn�l, hisz nap mint nap azzal foglalkozhatnak, amit szeretnek. H�zass�g tekintet�ben pedig arra jutott, hogy igenis van jelent�s�ge ama pap�r al��r�s�nak. Minden adat azt bizony�tja, hogy a h�zass�gban �l�k boldogabbak az egyed�l�ll�kn�l. Diener szerint a biztons�g�rzet is k�zrej�tszhat ebben, hiszen igazolt t�ny, hogy mindenf�le bizonytalans�g �rt az embereknek. Vizsg�l�d�sai sor�n v�g�l a vall�sos hitet is hat�sos szernek tal�lta a boldogs�g�rz�s tekintet�ben. Az �sszef�gg�s vitathatatlan, b�r azt nem siker�lt egy�rtelm�en megfejtenie, hogy mindezt az istenhit vagy a k�z�ss�ghez val� tartoz�s okozza er�teljesebben.

A boldogs�g elme�llapot?

Martin Seligman, a Pennsylvania University pszichol�gusa a boldogs�g �llapot�nak meghat�roz�s�n dolgozott. Az �rdekelte, hogy mit is �rz�nk pontosan, amikor boldogok vagyunk. K�s�rletei sor�n arra jutott, hogy a boldogs�g egy mindent elsodr� �rzelem�radat, amelyet akkor �l�nk �t, amikor teljesen �tadjuk magunkat valamilyen cselekedetnek, vagy belemer�l�nk, belefeledkez�nk egy tev�kenys�gbe. Diener bar�ts�gelm�lete visszak�sz�n, hiszen a nevet�s is ebbe az �llapotba juttat minket. Seligman teh�t arra buzd�t mindenkit, hogy tal�ljon (legal�bb egy) olyan elfoglalts�got, amelyben rendszeresen �t tudja �lni ezt az �lm�nyt. Az �r�mkeres�s azonban term�szetesen nem �sszet�vesztend� az �lvhajh�sz�ssal. Dylen Evans szerint ha az embereket csak �s kiz�r�lag �r�m �rn�, az egyet jelentene az evol�ci� v�g�vel, mivel nem motiv�lna minket semmi a fejl�d�sre.

 

Volumenkorl�t

David Lykken, a Minnesota University pszichol�gusa �veken �t ikreken v�gzett k�s�rleteket, hogy bebizony�tsa, a boldogs�gra val� hajlam egy�nenk�nt v�ltoz�. Szerinte a genetika hat�rozza meg legal�bb �tven sz�zal�kban az egy�n boldogs�gra, el�gedetts�gre val� k�pess�g�t. A k�r�lm�nyek, mint anyagi j�l�t, csal�di �llapot, vall�s, v�gzetts�g, �sszesen nyolc sz�zal�kban �rdekelt a boldogs�gunk kialakul�s�ban, a marad�kot pedig a sors „dob�sainak” k�sz�nhetj�k. Lykken elm�lete szerint teh�t mindannyiunknak van egy meghat�rozott boldogs�gszintje. Egy olyan r�nk jellemz� �llapot ez is, mint a testalkatunk. T�rt�nhet vel�nk sz�rny�s�g vagy ak�r kir�v�an j� dolog, r�vid id�n bel�l vissza�llunk a saj�t szint�nkre. Ezt a „visszaugr�st” bizony�tand�, olyanokon v�gzett k�s�rleteket, akik nyertek a lott�n, illetve akik egy baleset sor�n elvesz�tett�k az egyik v�gtagjukat. V�g�l arra a konkl�zi�ra jutott, hogy azon t�rekv�s�nk, hogy boldogabbak lehess�nk, olyan hi�baval�, mintha azt szeretn�nk, hogy magasabbak legy�nk.

„Doppingszerek”

Sonja Lyubomirsky pszichol�gus szerint azonban m�g ha egy�nenk�nt v�ltoz� is lenne a boldogs�g, akkor sem mindegy, ha j�val a saj�t szint�nk alatt kullogunk, vagy felette sz�kd�csel�nk. Olyan �tletekkel k�s�rletezett, amelyek b�rkin�l beind�thatj�k a pozit�v �rzelmek �radat�t. Nem mindenkin�l m�k�dik az �sszes m�dszer, el�g, ha egyet kiv�lasztasz, �s megpr�b�lod be�p�teni a mindennapjaidba.

A nyolc boldogs�gn�vel� Pozit�v �rzelmek list�ja �rd �ssze a nap v�g�n, hogy ki vagy mi okozott �r�m�t neked aznap. A legegyszer�bb dolgokt�l kezdve – mint p�ld�ul finom volt a reggeli k�v�, kedves volt az egyik koll�g�d, tetszett az esti film – a k�l�nleges esem�nyekig mindent vegy�l sorra. Tegy�l valamit m�sok�rt Az �nzetlen j� cselekedetek �ltal szint�n �r�m�t �lhetsz �t. Lehetnek ezek spont�n akci�k, p�ld�ul magad el� engedsz valakit a dug�ban, vagy egy kis meglepet�s a p�rodnak, egy apr� aj�nd�k a kis testv�rednek. Ezt lehet fokozni eg�szen a karitat�v szolg�latig. Az �let csod�ja Vedd �szre �s �rt�keld a term�szet csod�it. Az eper �z�t, a napsug�r meleg�t, a h�pelyhek egyedis�g�t. �rezd n�ha �t, hogy milyen gy�ny�r� bolyg�n �lhet�nk. Legy�l h�l�s Ha k�pes vagy id�t szentelni arra, hogy egyszer v�giggondold, kinek mit k�sz�nhetsz, azzal jelent�s pozit�v v�ltoz�st �rhetsz el �rzelmileg. Ha van olyan ember az �letedben, aki bizonytalan id�szakodban ir�nyt mutatott neked, vagy �tbaigaz�t�st kapt�l t�le, vagy egy j� tan�csot, keresd fel, �s fejezd ki a h�l�dat. Megbocs�t�s Szedd �ssze a s�relmeidet, �s �rj egy megbocs�t� levelet mindazoknak, akik megb�ntottak, vagy f�jdalmat okoztak neked. Am�g nem engedsz fel, addig csak r�g�dni fogsz, vagy elj�tszadozol a bossz� gondolat�val. Ha megszabadulsz a negat�v gondolatokt�l, lelki b�k�re lelsz, ami az egyik felt�tele a boldogs�gnak. Egy�tt Sz�nj id�t a bar�tokra, mert a legfontosabb t�nyez� mind k�z�l az emberi kapcsolatokban rejlik. Tartsd �letben az emberi kapcsolataidat. T�r�dj a testeddel A j� k�z�rzet is sz�ks�ges a boldogs�ghoz, ami elegend� alv�ssal �s rendszeres testmozg�ssal fenntarthat�. Stresszold�s Stresszold� technik�kra mindenkinek sz�ks�ge van, mert a neh�z id�ket senki nem ker�lheti el. Mondogass �nmeger�s�t� mondatokat, vagy menj el szaun�zni, b�rmi j�, ami felt�lt.

 

 

A szomsz�d f�je mindig z�ldebb?

Az, hogy kihez m�red magad, n�velheti vagy cs�kkentheti a j� k�z�rzetedet. Az egym�shoz val� m�ricsk�l�s azonban �ltal�nosan �rt a boldogs�gunknak. A skandin�vok magas boldogs�gszintje tal�n ezzel is magyar�zhat�. Nincsenek l�tv�nyos k�l�nbs�gek. Az amerikai kult�ra �rt�kv�ls�g�t �pp a magas �letsz�nvonal okozza, ahol az �r�k�s t�bbet akar�s miatt szinte az �lland�sult el�gedetlens�g �llapot�ban l�teznek. A kutat�sok alapj�n a „mindig t�bb, jobb kell” hozz��ll�s Amerik�ban m�g azokra is jellemz�, akik j�l keresnek. M�g �k is mindig egy kicsivel t�bbre v�gynak ann�l, mint amij�k van. Sz�mukra a boldogs�g, ha csak egy karny�jt�snyira is, de el�rhetetlen marad. Az el�gedetts�g teh�t a hozz��ll�son is m�lik. Ehhez viszont az kell, hogy a saj�t bels� ig�nyeid szerint pr�b�lj �lni, �s ne hasonl�tgasd magad a t�bbiekhez.